Népzenei fogalmak, zeneelmélet

1. Fogalom - gyermekdalok

A gyermekdalokat általában ritmika, hangkészlet, hangterjedelem, motívumszerkezet és a játékstílusok szempontjából elemezzük. A gyermekjátékok gyerekek által, gyerekek számára készültek. Általában már az óvodában és az általános iskolában találkoznak velük. Ezen játékok és daloknak az egységét az ütempárok adják, tehát ütempáros dalokról beszélünk. Hangterjedelmük változatos, a mélyebb hangoktól egészen magas hangig tartalmaznak hangokat. Lezárásuk is változatos. Vannak lezárt és lezáratlan gyerekdalok is. Ritmikáját általában negyedek és nyolcadok alkotják, de ritka esetekben megtalálható bennük a szinkópa, éles és nyújtott ritmus is. Lüktetésük 2/4-es. Hangkészlete többnyire kevés hangból áll /5-6 egymás melletti hang/, amennyiben több maximum 1 oktávnyi hangból áll.

Motívumszerkezet:

• szó-lá-szó: Süss fel nap
• szó-fá-mi: Csicsi-buja
• szó-lá-szó-mi: Bújj, bújj zöld ág
• mi-ré-dó: Fecskét látok, szeplőt hányok
• szó-mi-ré-dó: Éliás, Tóbiás egy tál dödölle
• dó-mi-szó: Hopp, Juliska, hopp, Mariska
  
• szó-szó-lá-szó-dó-fá: Fehér liliom száll
• szó-dó-ti-lá: Kelj fel, kelj fel (regös ének)
• szó-fá-mi-ré-dó: Hajdináné rokona téged hívlak
• dó-dó-ti-lá-szó-mi: Ostoring, ostoring
• dó-szó-dó: Itt a három itt

A gyermekjátékokat több szempont szerint csoportosítjuk.

a. egyszemélyes játékok: Katalinka szállj el

b. két-háromszemélyes /csoportos/ játékok: Csip-csip csóka

c. egyszerű kör játékok: Elvesztettem zsebkendőmet

d. guggolós: Ej görbénye, görbénye, mit játszunk lányok

e. kifordulós: Szőjetek lányok

f. kendős: Tüzet viszek, itt a három itt, itt

g. gyűrűs: Megy a gyűrű vándor útra, csönd-csönd gyűrű

h. kiolvasók: Egyedem-begyedem

i. szerepváltó: Király, király, katonát keres

j. Párválasztó: Hatan vannak a mi ludaink

k. leánykérő: Ihol jönnek a lánykérők, szépen szólnak a csengettyűk

l. hidas: Bújj, bújj zöld ág

j. vonulós: János úr készül

m. labirintusos: Tekeredik a kígyó

2. Fogalom - gyerekdalszövegek

A gyerekdalok, mondókák és kiolvasók szövegei játékból adódnak, melyek tartalmazzák a cselekvést is. Szövegük legtöbbször értelmetlen, mindazonáltal a felnőtt élet néhány mozzanatát is megjeleníthetik. A szövegek játékosak, dallamszerűek. Általános jellemzőjük, hogy a szövegükben torzulás is megfigyelhető: ingyom-bingyom, ábele-bábele. A szövegben megjelennek ősi elemek is mint pl.: ,,…síppal, dobbal, nádihegedűvel…" Tempójuk közepes, kb. 50-70 metronóm, előadásmódja dallamos hanglejtés, általában 2 hangból áll.

Mondókák:

a. eső hívogató

b. nap hívogató

c. gólya, fecske köszöntő

d. csiga csalogató

e. katica röptető

f. tücsök hívogató

g. lepke kergető

h. liba legeltető

i. héja riasztó

j. sípkészítő

k. fürdőző

Kiszámolók: Kiszámolásra szolgálnak, általában 1 hang köré épül fel (1 hang + a fölötte vagy az alatta lévő)

3. Fogalom - a népdalelemzés szempontjai

A népdalelemzésnek 12 szempontja van.

I. Sorok száma

Értelemszerűen: 2-3-4-5

Általában 3 vagy 4 sorosak a népdalaink.

II. Szillabika (szótagszám)

Altalában különbség van a régi és az új stílusú dalok között:

típusai:

• izoszillabikus: azonos szótagszám van a sorokban, ami leginkább a régi stílusra jellemző
• heteroszillabikus: eltérő szótagszám van a sorokban, ez az új stílusra jellemző (klasszikusan a 3. sorban van az eltérés: több vagy kevesebb szótag)

III. Ritmika

hangok: egész, fél, negyed, nyolcad, tizenhatod

sorok ritmusának összehasonlítása

összetett ritmusértékek:

• éles ritmus: 1/8 + 3/8 = 2/4
• nyújtott ritmus: 3/8 + 1/8 = 2/4
• szinkópa: 1/8 + 2/8 + 1/8 = 2/4 (esztam)
  
• triola: 3 ti = ¼

típusai:

• izoritmikus: azonosak a sorok ritmusképletei
• heteroritmikus: eltérőek a sorok ritmusképletei

IV. Metrika(a dal ütembeosztása)

Meghatározzuk, hány negyedes vagy nyolcados a dal, a sor elején megjelölt ütem tart végig, ha nincs más jelölés.

Típusai:

• izometrikus: azonos ütemben van az egész dal
• heterometrikus: eltérő ütemben vannak a dal egyes részei

V. Pódia (ütemszám)

Meghatározzuk, hány ütem van egy sorban, és ezt mindig soronként vizsgáljuk.

típusai:

• izopódikus: azonos ütemszám van a sorokban
• heteropódikus: eltérő ütemszám van a sorok között

VI. Dallamvonal

• ereszkedő: magas → mély

a régi stílusú dalokra jellemző

szabályosan ereszkedő, szabadon ereszkedő

• kupolás: mély → magas → mély

az új stílusú dalokra jellemző

VII. Sorszerkezet

• kvintváltó A5 A5
• nem kvintváltó A
• visszatérő AABA → az első és az utolsó sor szerkezete megegyezik

A sorokat nagybetűkkel jelöljük, az első az ,,A" és az összes többi hozzá képest ugyanaz marad vagy változik. A betűjelek mellett alsó indexben az 5-ös kvintváltást jelent lejjebb, felső indexben pedig feljebb. A betűjelek mellett a ,,V" alsó vagy felső indexben "variáns"-t jelent, egy sor variánsának is lehet variánsa (tehát két V betű) AA5VA5VVAV

VIII. Hangsor, hangnem

A hangsor azt mutatja meg, milyen hangokból áll a dal (dó, ré, mi, fá stb.) Esetenként, úgynevezett vendéghangok is lehetnek a ,,ti" és a ,,fá".

Egy hangsor állhat

• 5 hangból – pentaton hangsor (régi stílusra jellemző)
• 6 hangból – hexaton hangsor
• 7 hangból – diaton hangsor

Hangnemét a dal utolsó hangja határozza meg, hogy milyen hangra végződik egy versszak.

Hangnemek:

• fríg: hétfokú hangsor, mi-re végződik
• moll: hétfokú hangsor, lá-ra végződik
• mixolíd: hétfokú hangsor, szó-ra végződik
• dúr: hétfokú hangsor, dó-ra végződik
• dór: hétfokú hangsor, ré-re végződik

dó-ré → egész hang távolság → nagyszekund

mi-fá, ti-lá → fél hang távolság

pentachord: 5 egymás melletti hangból áll

hexachord: 6 egymás melletti hangból áll

hétfokú hangsor: minden hang benne van (nem csak vendéghangként)

Ha van a kottában előjegyzés, akkor az utolsó kereszt mindig a ti hang helyét jelöli, az utolsó ,,bé" pedig mindig a ,,fá" hang helyét jelöli, ha nincs előjegyzés, akkor a ,,dó" az alsó pótvonalon van.

IX. Ambitus (hangterjedelem)

Egy dalban énekelt legmélyebb és legmagasabb hang közötti távolság. Mindig egyről kezdődik a számolás, és a kiinduló hangunk, az 1-es, a legmélyebb hang hangközök, elnevezésük latin sorszámnevekhez köthető:

• prím: ugyanaz a hang, hangtávolság
• szekund: 2 hang távolság
• terc: 3 hang távolság
• kvárt: 4 hang távolság
• kvint: 5 hang távolság
• szext: 6 hang távolság
• szeptim: 7 hang távolság
• oktáv: 8 hang távolság
• nóna: 9 hang távolság
• decima: 10 hang távolság
• undecima: 11 hang távolság
  

X. Kadencia (sorzárlat)

Azt vizsgáljuk, hogy az alaphanghoz képest (utolsó sor utolsó hangja) a többi sor milyen hangon, hányadik fokon végződik. Az alaphang az első fok, nem nulla, a leírásban nem jelölöm csak az előtte lévő sorokat, hiszen az utolsó hang mindig 1-es. Az elsőtől felfelé lévő fokokat arab számokkal jelöljük. Ha az alaphang alatt van a kadencia, akkor római számokat használok :

7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, VII, VI, V, IV, III, II, I

Képlete három számból áll melyek között fél keretek vannak. (szám L-betű balra fordítva szám L-betű jobbra fordítva szám)

XI. Előadásmód

Ø kötetlen – nincs egyenletes lüktetése

Ø Parlando – beszédszerű

Ø Rubato – szabadon

A régi stílusú népdalokra jellemző, kevés az új stílusú

Ø kötött – van egyenletes lüktetése

Ø Tempo giusto – feszesen, kötötten

Ø Moderato – lassan, moderálva

Az új stílusú dalokra jellemző, de a régiekre is

XII. Stílus

4.  Fogalom - a régi népdalok

A régi stílusú népdaloknak 3 fő típusa van:

• Ereszkedő, ötfokú hangsorú és hangnemű dalok:
• szabályos kvintváltás
• részleges kvintváltás
• nem kvintváltó
• szabadon ereszkedő
• szabályosan ereszkedő
• szabályos lá-pentaton
• lá-pentaton, vendéghanggal
• dunántúli pentatónia
• izoszillabikus
• heteroszillabulus
• parlando
• rubato
• tempo giusto
• nóna
• decima
• undecima

Pl.: Megkötöm lovamat, Annyi bánat a szívemen, hej rozmaring, Dunaparton van egy malom.

• Zsoltár típusú dalok:
• ereszkedők
• ötfokúak
• d r m-vel kezdődnek
• a hangközlépések kicsit: hangismétlések (prímek), szekundok
• kis ambitusú dalok
• kadencia – a 3. sor mindig alá ment az alaphangnak
• parlando előadásmód

A középkorban keletkeztek a papi recitativo mintájára.

Pl.: Szivárvány havasán, Istenem, Istenem áraszd meg a vizet

• Siratók, sirató típusú strófikus dalok:

• Siratók:
• A hagyományban az elhunyt legközelebbi női rokona, vagy siratóasszonyok.
• A fájdalom szülte hangok az igazi siratókban vannak, volt rögtönzés, improvizáció.
• Az igazi siratóknak nincsenek sorai és versszakai, a lehető legkötetlenebb előadásmód
• pentatónia és diatónia keveredik

• Sirató típusú strófikus dalok:
• négysorosak
• versszakai vannak
• parlando, rubato előadásmód jellemzően, korona a sorok végén

Pl.: Katona vagyok én

5. Fogalom - pentaton hangrendszer a magyar népdalokban

A pentaton szó görög eredetű, jelentése: 5 fokúságot jelent, kerüli a félhanglépést, lehet szolmizálni így is, úgy is, mert a hangközök és a dallam ugyanaz lesz. Bármely hangra fel lehet építeni egy pentaton hangsort csak a vendéghangokra nem. A kínai és az ázsiai kultúrában, az uráli népeknél, Afrikában is az F a sárga hang, az alap – erről, ha tiszta kvinteket lépünk, akkor megvan a 12 hang. Előfordulása a magyar népdalokban –> ereszkedő, 5-fokú dalokban, zsoltártípusú dalok lehet benne vendéghang (pien hang), de kerüli a félhanglépést.

Sorszerkezetek:

• AA5BA
• AA
• 5A
• 5VA
• ABBVA

lá-pentaton

Dunántúli pentatónia :

szi, di hangok

di-ré – nagyterc lépés, félhanglépés

szó-pentaton

mi-pentaton – nem nagyon van ilyen dal

6. Fogalom - új stílusú népdalok

Új keletkezésűek, a XIX. század második felében. Témájuk a katonaság és a szerelem. Szerkezetük kupolás, a 3. sor a legmagasabb. Heteroszillabikus, legfőképpen a 3. sorban. Visszatérő szerkezetűek: az első és az utolsó sor dallama megegyezik. Ötfokúság: lá-pentaton, szó-pentaton, pentatónia vendéghanggal. Hétfokúság: moll, dúr, mixolíd. Tempója feszes, kötött tempó, alkalmazkodó ritmus. Jellegzetes zárás a negyedik sorban: ti-tám-tá-szünet/ tá-á-tá-szünet.

Szerkezetük alapján 4 csoportot különböztetünk meg:

• AA5BA
• AA5A5variánsA
• ABBvariánsA
• AABA

• AA5BA:

Most jöttem Gyuláról, Madárka, madárka, Este van, este van,

Most jöttem Gyuláról

• négysoros
• heteroszillabikus
• heteroritmikus
• izometrikus
• izopódikus
• kupolás dallamvonal
• AA5BA
• lá-pentaton ti vendéghanggal
• decima
• 1]5[7
• tempo giusto
• új stílusú

• AA5A5VA:

Letörött a kutam gémje, A bolhási kertek alatt, Most jöttem a hortobágyi csárdából

Letörött a kutam gémje

• négysoros
• izoszillabikus
• izoritmikus
• izometrikus
• izopódikus
• kupolás dallamvonal
• AA5A5VA
• dunántúli pentatónia, lá-pentaton
• nóna
• 1]5[1
• tempo giusto
• új stílusú

• ABBvA:

Erdő, erdő, de magas

• négysoros
• izoszillabikus
• heteroritmikus
• heterometrikus
• heteropódikus
• kupolás dallamvonal
• ABBVA
• lá-pentaton
• oktáv
• 1]5[4
• tempo giusto
• új stílusú

• AABA:

A csitári hegyek alatt

• négysoros
• heteroszillabikus
• heteroritmikus
• izometrikus
• izopódikus
• kupolás
• AABA
• fríg
• decima
• 1]1[1
• moderato
• új stílusú

7. Fogalom - hétfokú hangsorok és hangközök

Az új stílusú dalokban legfőképpen a hétfokúság jellemző, régi stílusban is előfordul a sirató dalokban.

• DÚR hangsor: /Megyen már a hajnalcsillag lefelé/
• Dó-ra épülő hangsor
• Alaphangja a dó
• A hangsor jellegét az alaphangtól felfelé számított első nagyterc határozza meg – ez a legfontosabb hangköze
• DÚR-jellegű hangsor: ha az első terce nagyterc /Katona vagyok én/

• MOLL hangsor: "Egervár viadaljáról való ének/
• Lá-ra épülő hangsor
• Alaphangja lá
• A hangsor jellegét az alaphangtól felfelé számított első kisterc határozza meg – ez a legfontosabb hangköze
• MOLL-jellegű hangsor: ha az első terce kisterc

Modális hangsorok – bármely másik hangra épített hangsor

DÓR-hangsor – moll-jellegű hangsor, ré-re épülő /Katona vagyok én/

FRÍG-hangsor – moll-jellegű hangsor, mi-re épülő /A csitári hegyek alatt/

MIXOLÍD-hangsor – dúr-jellegű, szó alapú /Által mennék én a Tiszán/

LÍD-hangsor – fá-ra épülő, ritka hangsor, dúr-jellegű

LOKRISZI-hangsor – ti-re épülő, moll-jellegű

8. Fogalom - a Bartóki "C" – osztály

A Bartóki ,,C" osztály (vegyes) általános jellemzői:

• általában kis hangterjedelműek
• rendhagyó hangkészlete van
• 3-4 soros dalok
• periódus
• mutatnak műzenei hatást
• más népek zenéjét mutatják

A Bartóki "C" – osztálynak 4. típusa van:

I. Régies, népi réteg:

Régies stílusú népdalok jellegzetességét tükrözik.

Pl.:

• A Vidróczki híres nyája
• Sirató: Katona vagyok én
• Jaj nóta: kit virágot rózsám adott
• Kis angyalom szeme, szája
• Erdélyi 16 szótagú: Jaj, de szépen cseng a lapi

II. Régi műzenei, illetve európai átvételek:

• Históriás énekek:

Egervár viadaláról való ének -----> Kifeküdtem én a magas tetőre /Népdalváltozat/

• Európai zene:

Gregorián átvétel:

-Szivárványhavasán

-Gyújtottam gyertyát a vőlegénynek

-Arany ezüstért

III. Szomszéd népi átvétel:

• Szlovák átvétel: Magos a rutafa
• Cseh átvétel: Szépen szól a kispacsirta
• Délszláv átvétel: Hej, Ilona, Ilona /Periódus forma, A,AV,B,BV
• Orosz átvétel: Hogy veti el a paraszt
• Osztrák átvétel: Jó estét barna lány
• Román átvétel: A szeleknek élénk szárnyán

IV. Újabb műzenei átvételek:

Nincs szebb madár, nincs szebb madár /Visszatérő, kupolás, ereszkedő AA5BA/

9. Fogalom - a népdalok gyakori tempójelzései és ezek jelentése

A régi és az új stílusú népdalok előadásmódjukban is különböznek. 2 féle előadásmódot különböztetünk meg: kötött és kötetlen.

• KÖTÖTT ELŐADÁSMÓD:

A kötött előadásmód az új stílusú népdalokra jellemző.

• Tempo giusto – egyenletes ritmus
• Alkalmazkodó ritmus – a szöveg kívánalma szerint
• Rögzített rubato

· Kötetelen előadásmód:

A kötetlen előadásmód a régi stílusú népdalokra jellemző.

• rubato – szabadon, sokszor van benne korona, lírikus dalok
• rögzített rubato
• poco rubato
• parlando – beszédszerűen
• parlando, rubato – siratótípusú

10. Fogalom - a népdalok és népies műdalok hasonlóságai és eltérései

A népies műdal – magyarnóta népszínművekben hangzottak fel, járták az országot szekerekkel az előadók. Az alapja a verbunkos zene ezért népies.

- a magyar nóta sokszor megzenésített vers

- kupolás szerkezetű, de nem visszatérő, ami a népdalokra jellemző

- gyakoriak a skálaszerű menetek

- hétfokúság jellemzi őket

A XIX. század nevesebb népies műdalszerzői:

• Egressy Béni /Galambos Benjámin/
• a magyar nóta atyja
• Szózat
• Báthory Mária, Hunyadi László, Bánk bán → szövegkönyvét Egressy Béni írta
• katona, zeneszerző, szövegkönyvíró, operaénekes, tanító

Ne menj rózsám a tarlóra,
Föl, föl vitézek a csatára

• Szerdahelyi József
• képzett zenész volt
• híres operaénekes, bariton
• énekes, korrepetitor stb.

Magasan repül a daru
Liszt 14. rapszódiájának dallama

• skálamenettel kezdődik felfelé
• nem visszatérő szerkezetű
• a 2. sor egy kvinttel feljebb

• Simonffy Kálmán
• nem tanult zenét
• a magyar Schubert
• Petőfi, Arany és Vörösmarty verseire írt zenét
• dalidó – összejöttek, énekeltek, iszogattak → dáridó
• képviselő volt → sokat tett, hogy legyen Zeneakadémia

Három a tánc

• dúr dallamú
• nyújtott és éles ritmusok
• nagy hangközugrások (az előzőknél is)

• Szentirmay Elemér (Németh János)
• népszínműkomponista, köztisztviselő
• jól zongorázott, de nem tudott kottázni

Csak egy szép lány

• Dankó Pista
• szatymazi születésű, Szegeden eltemetett
• "sírva vigadó dalok"
• cigány zeneszerző, nótaszerző
• egy cigányprímás nevelte, 9 évesen árva lett
• összesen 3 osztálya volt, de nem volt műveletlen, olvasott volt
• 15 évesen már saját cigányzenekara volt
• feleségét 3x rabolta el, mire hozzáadták, az első elrablásakor kapott egy rózsát, ami benne van sok dalában is
• kb. 500 dalt írt
• Blaha Lujza népszerűsítette dalait
• közkedvelt és híres volt, írók is írtak róla vagy hozzá (Ady, Tömörkényi)
• 500 cigány kísérte a halotti meneten, játszották az eltörött a hegedűm c. dalt, Szegeden Tömörkényi búcsúztatta

Most van a nap lemenőben

A népies műdalok és népdalok között számos hasonlóság és eltérés is van.

Hasonlóságok:

• négysoros
• kupolás
• ritka a visszatérő szerkezet – népies műdal
• szentimentális dalok – népies műdalok
• verbunkos stílus

Különbségek:

• nagy hangközugrások
• nagyobb ambitus
• sok félhangugrás
• moll és dúr dallamok
• gyakran a sorok záróhangja jócskán
• alámegy az alaphangnak